Erős bajnokság, gyenge válogatott - így ismertem meg a nyolcvanas évek végén a spanyol focit. Aztán jött a zinternet, a mobilteló, és a discman, és a spanyol válogatott tovább lúzerkedett a nagy nemzetközi tornákon. Jelenleg a 2012-es Eb egyik legnagyobb esélyesének tartják csapatunk, mi történt?

A spanyol futballszövetség 1913-ban alakult, hét évvel később a válogatott már részt is vett az antwerpeni olipmpiai játékokon, ezüstérmesek lettek. És nem ez volt a korszak egyetlen futballsikere! Egy évvel a spanyol bajnokság indulása (1928) után Spanyolország volt az első csapat, amely legyőzte a brit válogatottat a kontinensen: Madridban 4:3-ra verték Angliát! Az ország első világbajnoki résztvétele, egy Brazília felett aratott győzelemmel és egy olaszok elleni vereséggel indult, semmi más. A múlt század ötvenes évei a spanyol klubfoci felemelkedését jelentették. A Bajnokcsapatok Kupájának (BEK) első évei a Real Madrid és zseniális csatárpárosának - Alfredo di Stéfano, Puskás Ferenc - nevéhez köthető. Igen, a spanyol fociban már akkor is a külföldiek királykodtak.

Az 1962-es világbajnokságra például az argentin Helenio Herrera vezette ki a spanyol válogatottat, de nem jött össze semmi. A külföldiek uralkodásának 1963-ban lett vége, nemcsak Spanyolországban, de Olaszországban is: mindkét országban megtiltották külföldi játékosok szereplését a nemzeti bajnokságokban. Ez a ma már elképzelhetetlen döntés éppen tíz évig tartott, de pontosan ebben az időszakban, 1964-ben érte el a spanyol válogatott korabeli legjobb eredményét. Az Eb-t Spanyolországban rendezték, ezt ki kellett használni. Az elődöntőben Magyarországot ütöttük (2:1), a döntőben, 120 ezer néző előtt, szintén 2:1-re a Szovjetuniót vertük. Marcelino Martínez hat perccel a vége előtt lőtte be a mindent eldöntő gólt. Megmutatjuk:

Az 1982-es évben újra Spanyolország rendezhetett nagy világversenyt, ezúttal világbajnokságot. Az egész ország elvárta, hogy továbbjussunk a csoportból, de döntetlen Hondurasszal, vereség Észak-Írországtól és egy győzelem Jugoszlávia felett bizony a bukást jelentette. Nem volt tovább, a La Furia Roja elbukott dallamos nevű kapitányával, José Santamaríával együtt. Jobban kijött a lépés 1984-ben, amikor Antonio Maceda utolsó pillanatban fejelt gólja az elődöntőt jelentette Spanyolroszágnak, ahol a dánokat tizenegyesekkel verték, végül a döntőben csak Franciaország tudta - Tiganával, Platinivel - a spanyolokat megállítani. A mexikói világbajnokságon 1986-ban bukkant fel a legendás "El Buitre". Spanyolország kikapott tizenegyesekkel a negyeddöntőben Belgiumtól, de a Keselyű Dánia ellen szerzett négy góljával örökre beírta magát a futballtörténelembe. A dánok haj-, és mezviselete pedig örökre kiégette a retinám, a videó megtekintését senkinek nem ajánlom:

A kilencvenes években megérkezett az új generáció, 1992-ben az Enrique Martínez és Josep Guardiola nevével fémjelzett csapat aranyérmet szerzett, hogy aztán az 1994-es világbajnokságon éppen az olaszok verjék ki a csapatunk. Az 1996-os Eb-n Anglia búcsúztatta a spanyol csapatot, az már nem is fájt annyira. Újabb kudarcot hozott az 1998-as Vb, rögtön az első körben, ez jelentette Andoni Zubizarreta búcsúját is a válgatottól, a legendás kapus 126 meccsen őrizte kapunkat. A negyeddöntőben búcsúztunk a 2000-es Eb-n, a portugáliai Eb-n a csoportból sem jutottunk tovább, míg a 2002-es németországi Vb-n a nyolcaddöntőig bírtuk. Megszoktuk már. És ezt a jó húsz éves kudarcszériát törte meg a legutolsó Európa-bajnokság megnyerése, ez az eredménytelen közelmúlt az oka, hogy sikerünk világszerte relatív sokkolta a futballközvéleményt.

Ezt követően ugyanis a spanyol áttörés évei következtek! Ez egyelőre napjainkig tart, csapatunk nem talált legyőzőre, vasárnap újra lehet próbálkozni. Megnyertük a 2008-as Eb összes meccsét, a számunkra rossz emlékeket őrző tizenegyespárbajban legyőztük az olaszokat, esélyt nem adtunk az oroszoknak, és a döntő minden bizonnyal Fernando Torres életének legszebb pillanatai közé tartozik. A csatárfenomén egyetlen góllal döntött a németekkel vívott döntőben, másodjára lettünk Európa legjobb csapata. És még nem volt vége a menetelésnek, hiszen két évvel ezelőtt, Dél-Afrikában, egy kis szerencsével, de alapvetően simán eljutottunk a döntőig. A mérközés 116. percre Andrés Iniesta és a szurkolók örökre emlékezni fognak.

Ha nincs holland útleveled, a spanyol szpíkerek gólöröme hallatán te is garantáltan libabőrös leszel, futball fanatikusoknak erősen ajánlott két és fél perc, minden benne van, amiért ezt a posztot is elolvastad: